- Tudományos név: Hemichromis lifalili
- Magyar név: Vérvörös tarkasügér, Lifalili sügér
- Csoport: Sügérek
- Származás: Nyugat-Afrika; Kongó, a Zaire folyó vízgyűjtő területe
- Testhossz: 11 cm
- Természetes élőhely: A Zaire folyó, Ruki folyó lassú folyású, oxigéndús szakaszai, valamint a Tumba tó, Yandja tó, és az Ubanghi folyó felső szakasza.
- Viselkedés: Általában békés, de szaporodási időszakban agresszívvé válik.
- Táplálkozás: Mindenevő, élő és fagyasztott eleségekkel jól tartható, de megeszi a száraz tápokat és tablettákat is.
- Szaporítás: Közepesen nehéz.
- Medence: Minimum 70 literes.
- Halnépesség: 80 literre 1 pár
- Dekoráció: Növényekkel dúsan beültetett akvárium, sok búvóhellyel, például felfordított virágcserép, kövekből épített barlang. Ezek a halak gyakran ásnak, ezért érdemes erős gyökérzetű növényeket telepíteni medencéjükbe, amelyeket nem tudnak kiásni, vagy ültessük a növényeket cserépbe.
- Hőmérséklet: 23-26 °C
- pH: 6,5-7,5
- Keménység: 4-15 NK°
- Várható életkor: 5-10 év
Megjegyzés: A természetes élőhelyén csak oxigéndús vizekben élnek. Testük világos vérvörös színű, amelyet világos foltok borítanak, amelyek sárgás vagy türkisz színűek és szinte világítanak. A kopoltyúfedőn és a test közepén egy sötét folt található. Az úszók piros színűek és ugyanolyan mintázatúak, mint a test többi része, valamint a farok- és hátúszó szegélye vörös. Ez a leírás inkább a szaporodási időben jellemző a halakra, a szexuálisan inaktív hímek színezete hasonló a nőstényekéhez, csak világosabb narancs-vörös a hasi részeken. Nagyon hasonlít a Hemichromis bimaculatus-hoz (Bíborsügér), a H. lifalili alapszíne kissé másabb árnyalatú, pettyei fehérebbek, viszont úszóin alig vannak foltok, ellentétben a H. bimaculatussal. Ezen kívül a lifalili rendelkezik egy zöldes folttal a kopoltyú tájékán (ez a bimaculatusnál is jelen van), továbbá a lifalili sügérnek egy egész nagy fekete folt van a test közepén, míg a bíborsügérnek alig látható a fekete folt a testén.
Ha csak egy párt veszünk belőlük, az gyakran a gyengébb hal halálával végződik, ezért ajánlatos 5-6 fiatal példányt beszerezni, és azokat felnevelni, mert így könnyebben kialakulnak belőlük párok. Ez a párválasztás egy életre szól. Szaporodáshoz a halakat jó kondícióba kell hozni, amihez nélkülözhetetlen a jó minőségű élő eleség. Külön medencében szaporítsuk őket, vagy minden más halat vegyünk ki a medencéjükből, mert könnyen megölhetik a többi halat, hiszen ilyenkor nagyon agresszívvé válnak. Az ikrákat egy előzőleg jól megtisztított lapos kőre, vagy cserépdarabra rakják. A hím nagyon erősen hajtja a nőstényt, ezért legyünk figyelmesek, mert könnyen megölheti, ha a nőstény még nem áll készen a párzásra. Az ikrázás a többi sügérféléhez hasonlóan zajlik: a nöstény több sorban rakja le az ikrákat, amit azután a hím megtermékenyít. Az ikrák száma elérheti a 400
